Nagyon-nagy élmény volt, hogy eljuthattam Stokholmba a Világkiállításra... Családosan terveztük az utazást, de végül úgy alakult, hogy egyedül mentem. Kint már vártak többen is, Anna, István, és Hap ( Ők jöttek értem az Arlanda repülőtérre), és a régi-régi barátnőm Viki, akivel együtt voltunk három napon keresztül. Bejártuk Stokholm régi városrészét, mindjárt az első este, mondhatom fantasztikus volt! Ugyan hatalmas vízhólyagok nőttek a lábamra, persze az új cipő miatt, de ha ismét úgy alakulna, megimételném ezt az élményekben gazdag kirándulást.
Pénteken volt a Skandináv Sealyham Terrier klub éves kiállítása, sajnos véleményem szerint a helyszint nagyon rosszul választották meg a szervezők, mert nagyon távol esett a Világkiállítás helyszinétől, igy az amúgy is alig ismert, kihalófélben lévő fajtának semmi reklámot nem csináltak, hát csoda-e , hogy kevesen ismerik a sealyt?
A klubkiállításra 37 kutya volt nevezve, elsősorban Svéd és Dán tenyészetek kutyái, de volt Francia, Német, és Olasz kutya is. Ami nagyon nagy öröm volt számomra, hogy látthattam két gyönyörű amerikai tenyésztésű kutyát élő valójában, és nem fotón. Hát mondhatom,bármelyiket elfogadnám!!!!! Az Európai állományból Nekem az Olaszok fiatal szukája tetszett nagyon, Ő azt a tipust képviseli, ami nekem is célom.
A klubkiállítás után hivatalosak voltunk az SSS klub vacsijára, nagyon kitettek magukért, az asztalok roskadoztak a svéd salátáktól, húsgombócoktól sütiktől.
Szombaton alig bírtunk kora reggel felkelni Vikivel, szerettünk volna mihamarabb kiérni a Világkiállítás helyszinére. Metróval mentünk, egyébként a Stokholmi tömegközlekedés valami fantasztikus, mindenhová metró, gyorsvasút, busz, villamos jár.. 5-7 percenként!
Volna mit tanulni Budapestnek!
Szóval visszatérve a kiállításra, a sealyk bírálata 13 órakor kezdődött, volt idejük a kiállítóknak formába hozni a kutyusokat. Az előző nap már bemutatott kutyák voltak, bár érdekes volt így is a kiállítás, mert Svéd bírónő volt. Elégedett voltam a koncepcióval, ami alapján ítélt.
Az abszolút gyöztes az amerikai sealy kan lett, a fajta reprezentánsa, amúgy tényleg gyönyörű!!!
Az igazi öröm a fajtacsoportok kiválasztásakor ért, a SEALYHAM TERRIER lett a hármas fajtacsoport győztese! Sőt másnap a Világ legszebb kutyája is a Charmin lett!!!
Ez jó reklám a fajtának, talán a halodó érdeklődés most feléled ettől, bár ezt Magyarországon senki sem méltatta :-(
... na mindegy, hatalmas élmény volt! Ott kellett lenni, és jó volt a SEALYsokkal együtt örülni! A maroknyi sealyhamos csapat a Best in Show-n hatalmas ovációval üdvözölte a fajtacsoport gyöztes amerikai SEALYt!
Másnap nagyon-nagyon fáradtan de újult erővel elmentünk a régi városrészbe, hajókáztunk, megnéztük a Királyi Palotát és indultunk a reptérre.... hazafelé.
Már csak hab a tortán, hogy olyan jól elbeszélgettünk a Vikivel a kiállítási élményeinkról, hogy majdnem lemaradtunk a gépről, utolsónak szálltunk fel :-) lehet, hogy maradtunk volna még pár napot, volt még tervünk a Vasa múzeum megtekintése , de sajnos már nem fért az időnkbe :-) Talán majd legközelebb, bár a következő Világkiállítás Pozsonyban lesz.....
Pénteken volt a Skandináv Sealyham Terrier klub éves kiállítása, sajnos véleményem szerint a helyszint nagyon rosszul választották meg a szervezők, mert nagyon távol esett a Világkiállítás helyszinétől, igy az amúgy is alig ismert, kihalófélben lévő fajtának semmi reklámot nem csináltak, hát csoda-e , hogy kevesen ismerik a sealyt?
A klubkiállításra 37 kutya volt nevezve, elsősorban Svéd és Dán tenyészetek kutyái, de volt Francia, Német, és Olasz kutya is. Ami nagyon nagy öröm volt számomra, hogy látthattam két gyönyörű amerikai tenyésztésű kutyát élő valójában, és nem fotón. Hát mondhatom,bármelyiket elfogadnám!!!!! Az Európai állományból Nekem az Olaszok fiatal szukája tetszett nagyon, Ő azt a tipust képviseli, ami nekem is célom.
A klubkiállítás után hivatalosak voltunk az SSS klub vacsijára, nagyon kitettek magukért, az asztalok roskadoztak a svéd salátáktól, húsgombócoktól sütiktől.
Szombaton alig bírtunk kora reggel felkelni Vikivel, szerettünk volna mihamarabb kiérni a Világkiállítás helyszinére. Metróval mentünk, egyébként a Stokholmi tömegközlekedés valami fantasztikus, mindenhová metró, gyorsvasút, busz, villamos jár.. 5-7 percenként!
Volna mit tanulni Budapestnek!
Szóval visszatérve a kiállításra, a sealyk bírálata 13 órakor kezdődött, volt idejük a kiállítóknak formába hozni a kutyusokat. Az előző nap már bemutatott kutyák voltak, bár érdekes volt így is a kiállítás, mert Svéd bírónő volt. Elégedett voltam a koncepcióval, ami alapján ítélt.
Az abszolút gyöztes az amerikai sealy kan lett, a fajta reprezentánsa, amúgy tényleg gyönyörű!!!
Az igazi öröm a fajtacsoportok kiválasztásakor ért, a SEALYHAM TERRIER lett a hármas fajtacsoport győztese! Sőt másnap a Világ legszebb kutyája is a Charmin lett!!!
Ez jó reklám a fajtának, talán a halodó érdeklődés most feléled ettől, bár ezt Magyarországon senki sem méltatta :-(
... na mindegy, hatalmas élmény volt! Ott kellett lenni, és jó volt a SEALYsokkal együtt örülni! A maroknyi sealyhamos csapat a Best in Show-n hatalmas ovációval üdvözölte a fajtacsoport gyöztes amerikai SEALYt!
Másnap nagyon-nagyon fáradtan de újult erővel elmentünk a régi városrészbe, hajókáztunk, megnéztük a Királyi Palotát és indultunk a reptérre.... hazafelé.
Már csak hab a tortán, hogy olyan jól elbeszélgettünk a Vikivel a kiállítási élményeinkról, hogy majdnem lemaradtunk a gépről, utolsónak szálltunk fel :-) lehet, hogy maradtunk volna még pár napot, volt még tervünk a Vasa múzeum megtekintése , de sajnos már nem fért az időnkbe :-) Talán majd legközelebb, bár a következő Világkiállítás Pozsonyban lesz.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése